#6

2012. febr. 22. 21:49 - írta Blani06

-Az igen!Anyáék kitettek magukért..-bámultam a nagy háztömb felé.Kívülről egy tipikus angol társasháznak nézett ki,persze kert nélkül.A külsejét vörös téglák borították,és hatalmas fehér ablakokkal volt ellátva.-Segítenél?-zavarta meg a gondolat menetemet Daisy,aki a lépcsőn próbálta felhúzni a bőröndöket.Nagy nehezen felrámoltunk a második emeletre, a 2/B-be.-Na,úgy érzem,hogy itt akár 10-en is elférnénk.-mondta a tesóm,és az általa kiválasztott hálószoba felé vette az irányt.

Én először csak szét akartam nézni.Az előszobában ledobtam a cipőmet,és elindultam a rövid ,de széles folyosón.Azután megérkeztem a konyhába,ami egy keskeny fallal volt elválasztva,a modern,tágas nappalitól,és a kis étkezőtől.Nekem is kikéne pakolnom a saját szobámba.Benyitottam a folyosón,lévő második ajtón.Az ajtóval szemben egy nagy ablak volt,és az alá volt tolva egy francia ágy.A két oldalán,két éjjeli szekrény volt.A bejárat mellett volt egy nagy szekrény sor.-Remek,legalább elfog férni minden cuccom.-majd elkezdtem a pakolást.Már egy jó ideje csak rámoltam ki a bőröndömből,mikor eszembe jutott,hogy nem hívtam fel Davidet.Kihalásztam a telefonomat a farzsebemből,és hívni kezdtem.De hiába.Nem vette fel,ezért úgy gondoltam,hogy küldök neki egy sms-t azzal mindenki jól jár.Az üzenet után átkiabáltam Days-nek(így szoktam becézni),hogy hívja fel anyáékat.

Egy bő óra után teljesen megvoltam elégedve a szobámmal.Úgy gondoltam,hogy megnézem Daisyt.Mikor benyitottam hozzá,az ágyon találtam.Jó méllyen aludhatott,mert motyogott valamit,amit nem értettem kristálytisztán.De nem volt sok időm ezen gondolkozni,mert egy kopogást,vagy éppen koppanást hallottam a bejárati ajtónkon.Sietve az ajtóhoz mentem,és nagy meglepetésemre egy ismerős alak feküdt a küszöbünkön.

-Ne,Louis,ne!!-nevetett hangosan Harry.-Most megfizetsz a répáimnak.-és támadásba lendült a bohókás fiú.-Khmm..-köhintettem egyet.-Hát ti meg mi a jó fenét csináltok?-kérdeztem.-Óóó,szervusz kis hölgy!-hajolt meg előttem udvariasan a piros nadrágos srác.-Öhm...helló,Blair Cable vagyok,és felkeltitek a tesómat.-mondtam és elálltam az ajtóból,ami egy pillanat alatt becsukódott.-Louis Tomlinson a becsületes nevem,de te kint ragadtál!-állt vigyázba előttem.Harry nagy nehezen feltápázkodott,és egy öleléssel üdvözölt.-Szia Blair,ezt a véletlent!Mi is itt lakunk.-majd jeleztem,hogy az előbbiekből már rájöttem.-Na ne mond!-és elengedtem egy eröltetett mosolyt,mert a telefonom,és a kulcsom is a lakásban maradt.Kopogtatni kezdtem az ajtón,de persze ezt a nővérem nem hallotta meg.

-Figyelj,gyere be addig hozzánk-ajánlotta fel Harry.-Szívesen látunk ilyen szép hölgyeken a lakásunkban-és kacsintott egyet Louis.-Hát azt nagyon megköszönném.-mondtam.Betessékeltek az ajtón,és leültettek.Igazán szép volt.Ez valahogy sokkal nagyobbnak tűnt,mint a miénk.-Hozhatok valamit?-kérdezte Harold.-Köszönöm,de most nem kérek semmitse.-utasítottam vissza.-Jááj szerelmem,a fiúkat kikéne engedni-ordított fel Louis,és az egyik szoba felé vette az irányt.Most,hogy jobban belegondolok,ténylag hallottam valami,kis halk kiabalást.Harry hangosan felnevetett,és segített kiengedni a rabokat.De áljunk csak meg egy pillanatra...a fiúk..egyenlő a....ONE DIRECTION többi tagjával.Nem sokat rágódtam a dolgon.

Hamarosan a három fiú üldözőbe vette a két bűnöst.Már vagy 4perce rohangáltak össze vissza a lakáson,mire az egyikük feleszmélt,hogy vendégük van.-STOP!-kiáltotta el magát a szőkeség.Azok a szemek...élőben még szebbek,mint gondoltam volna.Hirtelen hasra estek annyira bámult engem a három "túsz".-Sziasztok!-álltam fel a helyemről,és segíteni akartam nekik.-Szevasz csajszi,Niall Horan vagyok!-majd nyújtotta a kezét,és talpra állt.De mikor lépett volna egyet,Zayn kirakta a lábát és elesett,de persze engem is rántott magával.Így a kupac tetején kötöttem ki.-Úúúú ezért még megfizetsz!-mondtam miközben próbáltam felállni.-Neharagudj,nem láttam,hogy éppen kezet ráztok.-füllentett Malik.-Amúgy Zayn vagyok-és két puszit adott az arcomra.-Blair Cable,és nem gond.-majd arrébb mentem.-Szia,Liam Payne vagyok-és megölelt.-Nagyon örülök,hogy megismerhettelek titeket személyesen is.-ömlengtem.-Áháá,egy fan!-mondta kacsingatva Louis.-Ami azt illeti...igen az vagyok.-és kicsit belepirultam ebbe a mondatomba.-Ó,ne is figyelj Lou-ra,az egy répa zabáló!-mondta Harry,és átkarolt.-Tudtam,hogy Kevint kellett volna választanom helyetted!!-és sírást tetettett.Én persze hangos nevetésben törtem ki,mert az volt a kedvenc videóm tőlük.-Úgy látom,hogy egy jó humoró rajongóval állunk szemben!-állapította meg Liam.-Francba Edward,a répáktól megéheztem!-jelentette ki Niall.-Akkor irány a Nandos gondolom.-húzta a száját Zayn.Oda mentem Louishoz és megöleltem.-Ne aggódj ezt még visszaadjuk neki!-súgtam a fülébe.-Imádlak!-kiáltott fel.-Nem akarsz velünk tartani?-kérdezte Liam.-Köszi,de nem nagyon akarok zavarni,amúgy is megpróbálok bejutni a lakásomba.-kuncogtam.-Nem zavarnál,de akkor mi menjünk,mert megint hisztizni fogok!-fenyegedte meg a többieket a szöszi.-Köszönöm a vendéglátást!-és egy puszit nyomtam mindegyik arcára.